március 28, 2022

Milyen ácskapcsolatokkal kell rendelkeznie egy jó tetőnek?

Ahogy az élet más területein, a tetőszerkezet készítésben is vannak jó, és még jobb megoldások. Ha megfelelő szakembert választunk, nincs olyan, hogy rossz tető. Annak idején, amikor még az ács szakma egy mesterség volt, és nem a csavarok tartották össze a tetőket, a szerkezet lelke a fakötés voltak. Minden szakembernek és ebben a szakmában mozgó tanoncnak erről a szóról rögtön a Gábor László tankönyv és a megannyi ábra ugrik be, de mit is jelent ez pontosan?

Olvasson tovább

A szomszéd tetőjén miért áll a hó? Az enyémről meg olvad le?

A minap sétáltam az utcánkban, és egy pillanatra megálltam két szomszédos ház előtt, mert nagyon megmosolyogtatott. A kép a következő volt: egységes telkek, egységes kocka házak, egységesen esett a hó is, és mégis. Volt egy nagy különbség a két ház között, mégpedig az, hogy az egyiken láttam, milyen cserép került fel annak idején, míg a másikon nem. Miért is lehet ez így?

A szomszéd tetőjén miért áll a hó? Az enyémről meg olvad le?

A minap sétáltam az utcánkban, és egy pillanatra megálltam két szomszédos ház előtt, mert nagyon megmosolyogtatott. A kép a következő volt: egységes telkek, egységes kocka házak, egységesen esett a hó is, és mégis. Volt egy nagy különbség a két ház között, mégpedig az, hogy az egyiken láttam, milyen cserép került fel annak idején, míg a másikon nem. Miért is lehet ez így?

Kinek jó egy előregyártott tetőszerkezet?

Gondolom mindenkinek, aki építkezik vagy felújít ismerős az a szituáció, amikor az elemi erők, határidők vagy a kialakult káosz miatt már alig várja azt a pillanatot, amikor befejeződnek a munkálatok.

Kinek jó egy előregyártott tetőszerkezet?

Gondolom mindenkinek, aki építkezik vagy felújít ismerős az a szituáció, amikor az elemi erők, határidők vagy a kialakult káosz miatt már alig várja azt a pillanatot, amikor befejeződnek a munkálatok.

Cserép trendek, formák és színek. Fő a változatosság!

Kerek cserép, szögletes cserép, sík cserép, hullámos cserép, piros cserép, foltos cserép, beton cserép, kerámia cserép… és még sorolhatnám őket tovább, cserépből is pont ugyanannyi fajta van, és ahányan vagyunk, annyi félét gondolunk tetszetősnek.

Cserép trendek, formák és színek. Fő a változatosság!

Kerek cserép, szögletes cserép, sík cserép, hullámos cserép, piros cserép, foltos cserép, beton cserép, kerámia cserép… és még sorolhatnám őket tovább, cserépből is pont ugyanannyi fajta van, és ahányan vagyunk, annyi félét gondolunk tetszetősnek.

Lényegében egy olyan mérnöki kötés, amikor a fa fával találkozik és ebből a kapcsolatból valami erős és stabil kötelék alakul ki. Persze lehet csavarokkal és szegekkel is helyettesíteni ezeket a kapcsolódási pontokat, de ilyenkor a terhek nagy részét ezek a kötözőelemek viselik, vagyis azon múlik a tető stabilitása, hogy ezek a fémek milyen teherbírásúak.

Ezt megelőzve és kiküszöbölve lehet használni a fakötéseket. Minden szerkezeti elem találkozásának megvan az ideális kötése. A talpszelemen az a vízszintes gerenda, ami közvetlenül a falazatra van fektetve és ehhez csatlakoznak ferdén a szarufák. Ez a kapcsolat egy sarkalatos pontja a tetőnek, hiszen ha nem jó a kármi kiképzés, a szarufák egyszerűen lecsúsznak. Ez a kármi vágás lényegében a szarufába vágott háromszög, így a fa fel tud ülni a szelemenre, és pár csavar megerősítésével már stabil a kapcsolat. Ezt azonban meg lehet oldani jobban is az úgynevezett fészkes horgolással.

Érdekes módon a környező országokban alig ismerik ezt a nagyszerű eljárást, de mi magyarok előszeretettel használjuk. Ilyenkor egy akadó is belekerül a kötésbe, ami a nevében is benne hordozza a nagyszerűségét, akár csavar nélkül is stabil a kapcsolat. Ha már a talpszelemennél megoldottuk kapcsolódást, a közép és taréjszelemenen elégséges a sima hagyományos kármivágás. A szarufa másik végén a gerincnél, amikor a tető két oldaláról a szarufák összetalálkoznak, használhatunk egy sima elmetszést, vagy ami jobb feles (fél fa találkozik fél fával) ill. ollós lapolást (a fák harmadolva fonódnak egymásba).

Amikor az épület, vagy a tetősík hossza meghaladja a 6m-t (normál fa hossz), akkor el kell dönteni, hogy 7-8-9 m hosszú fát szeretnénk beépíteni (ekkor már nagyobb a veszélye a csavarodásnak) vagy toldjuk az elemeket. Ha az utóbbi mellett döntünk, a lapolás az a fakötés, amit ilyenkor szokás alkalmazni.

Ha vízszintes a fa (talpszelemen-talpszelemennel találkozik), a hagyományos feles lapolás elégséges. Ilyenkor a minimum hossza a kötésnem a fa keresztmetszete, de ezt lehet növelni is. Amennyiben ferde fát kell toldani, pl. egy élszarufát, akkor ferde lapolást alkalmazunk, ami egy akadót jelent, de lehet még jobban, fogas lapolással is megoldani a kapcsolatot, ez dupla akadót eredményez. A lényeg, hogy ezt mindig egy középső szelemen fölött tegyük meg.

A tető sokszor tartalmaz vízszintes és függőleges találkozásokat, vagyis valamilyen szelemen-oszlop kapcsolat jön létre. Ilyen helyzetben a csapokat szokás használni. Ez azt jelenti, hogy az oszlop tetejéből egy kisebb keresztmetszetű rész nyúlik ki, ami pont beleillik a szelemen alsó síkján kialakított lyukba. Ez megakadályozza az oldal irányú elcsúszást, de az eldőlést nem. Erre szerkezeti elem a könyök fa vagy karpánt, ami beékelődik ferdén az oszlop és a szelemen közé. Ha ez az elem túl rövid, nem ér semmit, ha túl hosszú, elveszíti a hatékonyságát. Az optimális méret az 1m körüli hossz. Ezt az elemet is érdemes csappal illeszteni az oszlophoz, így a vertikális elmozdulás nem következik be.

A nagyobb tetőknél hosszabbak a szarufák is, vagyis a tetősík. Ezeket a szerkezeteket torokgerendákkal, vagy fogópárokkal szokás merevíteni. A torokgerenda ugyan olyan széles, mint a szarufa, így a kapcsolat csap kialakítást igényel, míg a fogópár a szarufát két oldalról szorítja. Itt nehéz bármi fakötést alkalmazni, hisz egy egyszerű beeresztésnél (a szarufa húsából pár cm ki van vágva a fogófa szélességében) is szét tud még csúszni a tető.

Azonban átmenő fogópár csavarral ez orvosolható. Ritkább esetben egy medvekörmös megoldással lehet ezt a szétcsúszást megelőzni. Lényegében ilyenkor a fogópár vége trapézosan meg van vágva, beeresztjük a szarufába, és így egy akadó felület alakul ki. Az átmenő csavar itt is szükséges, de biztosabb a fakötéssel a szerkezet.

Léteznek olyan speciális esetek, amikor bonyolítani és így biztosítani tudjuk a tetőnket. Pl. ferde dúcoknál a szelemenbe beereszthetjük a ferde oszlopokat, vagy ha levegőben vagy T formában találkozik szelemen szelemennel, jó megoldás a fecskefarkas kialakítás.

Rengeteg jó megoldás létezik, és a fakötéseket is bőven lehet variálni, de jelenleg az említett kötések a leggyakoribbak és leghasznosabbak kis hazánkban. Bárhogy is alakuljon a szerkezet, a legfontosabb, hogy az elemek ne tudjanak elmozdulni sem vertikálisan, sem horizontálisan, sem ferde irányba.