március 28, 2022

A szomszéd tetőjén miért áll a hó? Az enyémről meg olvad le?

A minap sétáltam az utcánkban, és egy pillanatra megálltam két szomszédos ház előtt, mert nagyon megmosolyogtatott. A kép a következő volt: egységes telkek, egységes kocka házak, egységesen esett a hó is, és mégis. Volt egy nagy különbség a két ház között, mégpedig az, hogy az egyiken láttam, milyen cserép került fel annak idején, míg a másikon nem. Miért is lehet ez így?

Olvasson tovább

Cserép trendek, formák és színek. Fő a változatosság!

Kerek cserép, szögletes cserép, sík cserép, hullámos cserép, piros cserép, foltos cserép, beton cserép, kerámia cserép… és még sorolhatnám őket tovább, cserépből is pont ugyanannyi fajta van, és ahányan vagyunk, annyi félét gondolunk tetszetősnek.

Cserép trendek, formák és színek. Fő a változatosság!

Kerek cserép, szögletes cserép, sík cserép, hullámos cserép, piros cserép, foltos cserép, beton cserép, kerámia cserép… és még sorolhatnám őket tovább, cserépből is pont ugyanannyi fajta van, és ahányan vagyunk, annyi félét gondolunk tetszetősnek.

Milyen tetőformára milyen tetőfedő anyag illik?

Az ízlés és a divat nagyon szubjektív fogalom. Mindenkinek más és más tetszik, legyen az öltözködés, autó, vagy épp egy tető. Ahogy a kalap díszíti a fejünket a tető is ékessége a háznak. Azonban hogy ne egy mesevilágban érezzük magunkat vannak bizonyos iránymutatások, hogy milyen házhoz milyen tetőt és tetőfedő anyagot válasszunk.

Milyen tetőformára milyen tetőfedő anyag illik?

Az ízlés és a divat nagyon szubjektív fogalom. Mindenkinek más és más tetszik, legyen az öltözködés, autó, vagy épp egy tető. Ahogy a kalap díszíti a fejünket a tető is ékessége a háznak. Azonban hogy ne egy mesevilágban érezzük magunkat vannak bizonyos iránymutatások, hogy milyen házhoz milyen tetőt és tetőfedő anyagot válasszunk.

Milyen ácskapcsolatokkal kell rendelkeznie egy jó tetőnek?

Ahogy az élet más területein, a tetőszerkezet készítésben is vannak jó, és még jobb megoldások. Ha megfelelő szakembert választunk, nincs olyan, hogy rossz tető. Annak idején, amikor még az ács szakma egy mesterség volt, és nem a csavarok tartották össze a tetőket, a szerkezet lelke a fakötés voltak. Minden szakembernek és ebben a szakmában mozgó tanoncnak erről a szóról rögtön a Gábor László tankönyv és a megannyi ábra ugrik be, de mit is jelent ez pontosan?

Milyen ácskapcsolatokkal kell rendelkeznie egy jó tetőnek?

Ahogy az élet más területein, a tetőszerkezet készítésben is vannak jó, és még jobb megoldások. Ha megfelelő szakembert választunk, nincs olyan, hogy rossz tető. Annak idején, amikor még az ács szakma egy mesterség volt, és nem a csavarok tartották össze a tetőket, a szerkezet lelke a fakötés voltak. Minden szakembernek és ebben a szakmában mozgó tanoncnak erről a szóról rögtön a Gábor László tankönyv és a megannyi ábra ugrik be, de mit is jelent ez pontosan?

A válasz nagyon egyszerű, hőszigetelés. Azaz inkább annak hiánya, mivel a leolvadt tetővel gyakorlatilag az utcát fűtjük, ahelyett hogy a meleg bent maradna a házban. A kedvencem emellett az a kép, amikor meg tudom számolni a szarufákat is. Ebben az esetben ugyan van hőszigetelés a tetőben, épp csak rosszul készült el, és a kialakult hőhíd mentén szökik el a meleg.

De akkor milyen lehetőségünk van, és mire kell odafigyelni? Alapvetően megkülönböztetünk két esetet: a szarufa síkjába eső hőszigetelést, valamint a zárófödémre fektetett szigetelést. Az előbbi esetben be van, vagy be lesz építve a tetőtér, a másodikban vagy alacsony a tető dőlése, és nem lehet hasznosítani a teret, vagy csak nem akarunk semmit a padlásra pakolni. Bármelyiket is válasszuk, nagyon fontos, hogy a szigetelés jól legyen beépítve, ne maradjanak hézagok, illetve az átfedések rendben legyenek kialakítva.

Amikor a zárófödémet szigeteljük le lehet tenni „hungarocellt” vagy szálas hőszigetelést. Amennyiben merev táblákat fektetünk a kritikus pont az épület külső szegélye, mivel a kőművesek nem szokták lesimítani a koszorú vonalát, főleg ha régi, kávás épületről van szó, és így nem lehet tökéletesen vonal mentén fektetni. Illetve képzeljük el azt a képet, miszerint a homlokzati szigetelés felfut a ragalljáig, belülről csak a falig, vagyis a falazat vonalában nincs semmi.

Ha magasabbra épül a koszorú, mint a lakószint, nincs nagy baj, a falazó anyagnak is van egy bizonyos szintű szigetelése, de ha a födém fölé ugrik csak éppen, akkor ott hőhíd fog kialakulni. Ezt megelőzendő a vízszintes hőszigetelés fektetésnél érdemes egész a koszorú tetejéig felvezetni azt. Amikor zárófödémen szálas szigetelést teszünk létezik egy ökörszabály, legalább 20 cm-t fektessünk le. Ennél a fajta szigetelésnél két tényező tudja elrontani a hatásfokot.

Az egyik a por. Hiába nem járunk fel a padlásra, érdemes egy olcsóbb, lélegző fóliával betakarni a szigetelésünket, mert az évek során felhalmozódó por a szigetelésbe hatol, és megbontja a szálak közti rugalmas kapcsolatot, így a hatásfokot is rontja. A másik a pára kérdése. Szintén igaz a használatlan térre, hogy a pára attól még dolgozik, ezért alulról egy párazáró fóliával kell védeni, felülről pedig páraáteresztővel. Így ki tud szellőzni a nem kívánatos pára, illetve ha esetleg a tetőfólián át mégis bejutna bármi halmazállapotú víz, nem a hőszigetelést fogja összeroskasztani.

A minap jártam fent egy tetőtérben, és szemmel látható volt, hol jut be víz, mivel a födém egy részén tökéletesen állt a szálas szigetelés, míg egy másik részen, ahol amúgy a fólián is látszott a szakadás 3 cm vastagságra összeesett az egész. Ezt házilag ugyan így lehet ellenőrizni otthon is.

Amikor a tető síkját szigeteljük, általában a szálas szigetelés jön szóba. Ezt utólag is lehet könnyen fektetni. De itt se elégedjünk meg a szarufa közti 10 cm-el. Nyugodtan töltsük ki a teljes keresztmetszetet 15 cm vastag anyaggal, és ha nem akarjuk telente megszámolni kívülről, hány szarufánk van, akkor még érdemes megfejelni belső oldalon 5 cm-es paplannal. így biztos a takarás, hisz a fa és a szigetelő anyag más-más értékekkel bír.

Amire ilyenkor figyelni kell, az a páratechnika, mivel ha belülről nem zárjuk tökéletesen párazáró fóliával, és kívülről páraáteresztővel, akkor egy idő után a pára a hőszigetelésben fog felszívódni, és össze fog esni pár éven belül a hőszigetelésünk.

De nem csak ezzel az anyaggal lehet megoldani a ferde szigetelést. Van egy úgynevezett fújható technológia. Ilyenkor apró szemcsés szigetelést a két fóliaréteg közé fújnak be, és így töltik ki a teret. Ez egy nem annyira elterjedt megoldás még Magyarországon, de külföldön már alkalmazzák rendszeresen. Valamint létezik szarufa feletti szigetelés. itt csak s kizárólag merev táblás „hungarocellre” kell gondolni, azt helyezik fel speciális csavarokkal a szaruzatra, így megfelelő lesz a terhelés átadás, és erre jön rá a lécezés és a cserép. Ebben az a jó, hogy biztosan egységes lesz a szigetelésünk, és nem tud hőhíd kialakulni.

Bármelyik megoldást is választjuk, a lényeg, hogy az apró részletekre figyeljünk oda, mert a ráköltött összeget könnyedén kidobhatjuk az ablakon, ha egy apróság miatt pár éven belül tönkremegy a frissen fektetett szigetelésünk. Ilyen döntésekbenben könnyen tudunk Önöknek segíteni, ezért látogassanak el kaposvári telephelyünkre, ahol minden felmerülő kérdésben bátran fordulhatnak hozzánk!